Nitrátérzékeny területen történő gazdálkodás főbb szabályai

A 2001. évben hatályba lépett Nitrát rendelet (49/2001. (IV. 3) sz. Korm. rend.) meghatározta Magyarországon a nitrát érzékeny területen lévő települések listáját, mely településeken a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének a megakadályozása, ill. csökkentésének érdekében szabályozta a mezőgazdasági tevékenységet folytatók gazdálkodását.

A 27/2006. (II. 7.) számú Kormányrendelettel módosított 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendeletet hatálya kiterjed valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra.

 

Nitrát érzékeny területen továbbra is be kell tartani az alábbiakat:
• Szerves trágyával kijuttatható nitrogén mennyisége hektáronként nem lehet több 170 kg/év dózisnál.
• December 1. és február 15. között tilos trágyát kijuttatni.
• Betakarítás után könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágya, ammónium- és nitrát tartalmú műtrágya csak akkor juttatható ki szántóterületre, ha abban az évben újabb kultúra kerül ugyanoda.
• Tilos a trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított területeken.
• A kiszórt istállótrágyát azonnal (max. 14 nap alatt) be kell dolgozni a talajba.
• Hígtrágya termőföldön történő elhelyezése talajtani szakvéleményre alapozottan csak a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges (nem nitrát érzékeny területeken is), a hígtrágya kijuttatásánál is 170 kg/ha/év lehet maximum a kijuttatható nitrogén mennyisége.
• Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén elszivárgás elleni védelem nélkül max. 2 hónap időtartamra alakítható ki, ott, ahol a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van és nincs 100 m-en belül felszíni víz. Vízjárta területen, alagcsövezett tábla szélén ideiglenes trágyakazal nem létesíthető.
• Tilos hígtrágya, trágyalé és trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.
Műtrágyát talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talaj tápanyag vizsgálatát legalább 5 (gyep területen 10) évente kell elvégeztetni.

 


• Az állattartó telepeket szigetelt, a trágyakijuttatási tilalmi időket is figyelembe vevő nagyságú trágyatárolóval kell megépíteni. A már üzemelő állattartó telepek trágyatárolóinak az előírásoknak megfelelő átalakítását a nitrát-rendeletben meghatározott határidőre végre kell hajtani.
• ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG: Nitrát érzékeny területen minden mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Az adatszolgáltatást a rendelet melléklete szerinti adatlap kitöltésével és annak a tárgyévet követő év február 28-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz való beküldésével kell végrehajtani.
• Szankció: Amennyiben a mezőgazdasági tevékenység folytatója nitrát érzékeny területen az előírásokat nem, vagy nem megfelelő módon teljesíti, termőföldön a talajvédelmi hatóság, állattartó telepen a környezetvédelmi hatóság nitrát szennyezési bírság megfizetésére kötelezi, mely 50.000 – 500.000 Ft közötti összeg lehet.
• Az adatszolgáltatással és az azt megalapozó folyamatos nyilvántartással kapcsolatos előírások megszegésének mértékétől függően a talajvédelmi hatóság 10.000 – 100.000 Ft közötti bírságot ró ki.

A 81/2007. (IV.25.) Kormányrendelet szerint a nitrát érzékeny területeket a MePAR –ban (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) blokkazonosítók alapján határozták meg. (Ez jelentheti azt is, hogy egy településen belül vannak nitrát érzékeny és nem nitrát érzékeny területrészek is).

 

 

Kapcsolódó állományok

 

 




Kezdőlap | Magunkról | Szolgáltatások | Termékek | Szakcikkek | Partnerek | Referenciák | Ügyfeleinknek | Szaktanácsadás | Kapcsolat

Agroforce International Kft. © 2010 Minden jog fenntartva!